22. rész

GIGA NAGY BOCSÁNAT minden olvasó részére!
Szinte sose jutott időm arra, hogy begépeljem a következő részt, voltak hetek amikor még laptop elé sem kerültem, így ez mindig elmaradt. De ma már itt az új rész, és megígérem mindenkinek, hogy a következő részt még két héten belül hozom kárpótlásként!
Kisses -C


- Mason! –ordítottam. –Ez nem vicces!
A szobából csak a halk nevetés hallatszott, én pedig azt hittem, hogy felrobbanok. Szerencsésen a kiabálásom mindenkit megnyugtatott, hogy nem történt köztünk semmi, főleg Rileyt. Ezután mindenki tette a dolgát, kivéve Riley, aki engem figyelt. Olyan volt, mint ha belelátna a lelkem legsötétebb zugaiba is, a hideg kirázott az érzéstől. Ashley épp egy újságot lapozgatott, amikor rárontottam és kivonszoltam a teraszra. Tökéletes ürügy volt arra, hogy ne nézzek Riley szemébe. Ashley meg se lepődött, nyugodtan leült egy székre, és a teljes figyelmét rám szentelte.
- Emlékszel? –kérdeztem enyhén kíváncsian, miközben az ujjaimmal az asztalon doboltam.
- Igen. –válaszolt röviden Ashley.
- Elmondod?- rágtam a körmöm.
- Nem. Nem vagyok az a típus. Figyelj, talán jobb lesz, ha ez titokban marad. Nagyon ijesztő még nekem is a párosotok, szóval én hallgatok. De lassan jobb lesz, ha elmondjátok másoknak is. Nincs értelme titokban tartani, ha bírjátok egymást. –mondta Ashley higgadtan. Fura, de igaz. Talán mégis jobb lenne, ha elmondanánk mindenkinek. Úgyse tudjuk örökké titokban tartani. De ez nem csak az én döntésem. Közben Kayla mindenkit a nappaliba hívott.
- A mai szoba beosztás: Ashley – Riley, Chris - Nicole, Cordelia – David, Cornelia – Mason, én – Jason, Julian – Olivia, Calissa te ma egyedül alszol. –húzta ki a neveket extra gyorsan Kayla. Egyáltalán hova siet? Mason is végre kijött a szobájából, felöltözve belőtt séróval.
- Na mehetünk srácok. –ejtette ki a szavakat Mason, majd Chris és Riley is követte.
- Hova, hova fiúk? –kérdezte Cordelia gyanakodva.
- Benézünk a városba kicsit, estére kellene pár ital. –forgatta a szemeit Riley húga kijelentésére, és ezzel a lendülettel el is mentek. Ebből nem csak bolt lesz. Leültem a kanapéra és kérdőn tekintettem körbe.
- Velünk mi lesz? –kérdeztem unottan.
- Strand? –vetette fel az ötletet Cornelia. A többiek helyeseltek, nekem pedig olyan mindegy volt. Átöltöztünk, összeszedtük a cuccainkat és kisétáltunk. A parton rengetegen voltak, éppen hogy szorítottunk magunknak helyet. Különös hangokat hallottam Ashley felől, de neki nem mozdult a szája. Körbe néztem de sehol egy olyan ember, aki Ashleyhez beszélt volna. Végig gondolva rájöttem, hogy a gondolatait hallom, amik igen erősek. Úgy éreztem kicsit bele kell hallgatnom.
„Ashley drága, jó volt újra látni téged.”
„Téged is Jeremy. Sok idő telt el azóta.”
„Légy újból az enyém!”
„Nem hagyhatok itt mindenkit. Bármennyire is szeretném, ez nem ilyen egyszerű.”
„Ezek szerint te tegnap nem élvezted a csókunkat.”
„Ez nem igaz, de mindketten mások vagyunk.”
„Most arra célzol, hogy én maffia vezér vagyok, te meg egy átlagos lány? Nem hiszem, hogy ez szerepet játszana.”
Ashleynek van valakije Chrisen kívül? Egy maffia vezér?? Még hozzá egy varázsló, aki nem vette észre, hogy Ashley vámpír? Lehet Ashleynek se esett le, hogy egy varázslóval áll szemben. Azonnal elrángattam Ashleyt a többiektől és pofon vágtam.
- Térj észhez! –válaszoltam az értetlen pillantására dühösen. –Nem lehetsz Jeremyvel! Ő egy varázsló. Lehet meg is igézett téged. És gondolj Chrisre is!
- Te erről honnan tudsz? –bámult rám döbbent arccal. Ha a butaság fájna, egyesek ordítanának…
- Üvöltenek a gondolataid. –sóhajtottam idegesen.
- Gyere el velem hozzá. Meglátod, hogy valójában milyen. –invitált Ashley de azonnal megráztam a fejem.
- Te hülye vagy? Dehogy megyek! Engem azonnal kiszúrnak. És nagyon nem jársz jól, ha kiderül, hogy az én pártfogoltam vagy. –fogtam a fejem. Hogy lehet ennyire őrült? Nem érdekel mit mond, ki kell szeretnie ebből a fickóból!

- Változz át. Nagyobb erőd van bárkinél. Ez nem fog kifogni rajtad. –bíztatott Ashley.
- Ashley ez akkor is hülyeség. Nem akarok hazugságba keveredni. –ingattam a fejem mérgesen. Kizárt, hogy ilyet tegyek.
- Mert most se hazudsz senkinek, mi? –tette csípőre a kezét Ashley. Életében először talált rajtam fogást. Gratulálok neki. –Ennyi erővel te meg Masont csalod.
- Most álljunk meg! –akadtam ki Ashleyre. –Mégis milyen okból bírálsz engem felül, egy olyan dolog miatt amivel senkit sem bántok meg?! Maximum döbbent arccal fognak ránk nézni és akkor mi van? Túlélik. Masonnel pedig barátok vagyunk, és ő tudta az elejétől kezdve. És az, hogy köztem és Riley között van valami… -azonnal meg álltam, mert észrevettem Ashley mögött Christ. Szerencsésen csak az utolsó mondatot hallotta.
- Te és Riley? –nevetett fel hangosan, de azonnal csendre intettem. –Képtelenség. Jobban utál, mint bárkit.
- Tegnap este előttem estek egymásnak. –köhögött Ashley. Remek. Gondolom ezt azért kaptam, mert nemet mondtam neki. Most egy emberrel több vagy kevesebb már lényegtelen.
- Ez kicsit sok nekem. –ült le egy napozóágyra Chris. –Ez mégis hogyan történt? Én erre miért nem jöttem rá korábban?
- Először is, egy szót se senkinek! Bennünk csak reggel tudatosult, hogy több mint kavarás. Az elején nem tudom, hogy minek indult. Senki se tudta, e-miatt ne okold magad. Az, hogy ezt nem mondta el neked Riley, az már nem az én dolgom. Nem ismerlek titeket olyan régóta, hogy bárkivel is megosszak személyes dolgokat. És nem most van itt az ideje, hogy közhírré tegyük. –magyaráztam Chrisnek, aki teljes merev testtartással bámulta a földet.
- Most rohadtul sajnálom Masont. Teljesen ki lesz akadva. –sóhajtott Chris értetlenül.
- Mason nem a pasim! Ő volt az első, aki tudott erről. –fogtam a fejem. Ma mindenkinek valami baja van?
- Szerintem mindenkinek joga van tudnia erről. –közölte velem Chris. Csak egy pillanatra néztem el, amikor megpillantottam Masont és Rileyt a távolban, de Chris már el is tűnt.
- Várj meg itt. –mondtam gyorsan Ashleynek és vámpírsebességemmel Masonékhez futottam, akik majdnem nekem ütköztek.
- Riley, keresd meg Christ és magyarázd el neki, hogy senki sem tudhatja. –néztem Riley aki szó nélkül eltűnt mellőlünk.
- Mi a baj ezen kívül? –nézett rám Mason. Túl jól ismer.
- Mindenki azt hiszi, hogy együtt vagyunk. Ashley és Chris is azt mondta, hogy megcsaltalak. –duzzogtam.
- Ne húzd fel magad olyanon ami nem igaz. –kaptam egy szívdöglesztő mosolyt tőle. –Tetszik a bikinid. –mosolygott Mason. Ránéztem a fehér, azték mintával díszített ruhadarabra és én is elmosolyodtam.

- Direkt az újak közül választottam. Mindig imádtam az ízlésedet. –nevettem el magam és közben lassan leértünk a partra. Láttam, hogy Chris és Riley egy elég mély beszélgetést folytatnak, így visszamentem Ashleyhez.
- Na? Benne vagy? –kérdezte óvatosan Ashley.
- Sokba fog ez még kerülni neked. –sóhajtottam.